SÓLY

REFORMÁTUS TEMPLOM

HELYREÁLLÍTÁSA

Helytörténet, a templom építéstörténete

A Bakony déli lejtői és a Balaton északi partvidéke között számos, az ősidők homályába vesző útvonal húzódik. Egy ilyen útvonal az ún. római út, amely Székesfehérvár felől Hajmáskér felé húzódik, majd onnan a sólyi törésvonal mentén vezet Sólyon, Litéren, Tótvázsonyon át a Tapolcai medencéig.

Sóly, vagy Bereg falu a jelenlegi település helyén állt, már feltehetően a magyarok honfoglalása előtt is, vagy rövidesen azután. A mai templom körüli udvarokban és kertekben számos X-XIII. századi konyhai cseréptöredék került elő, ami annak bizonyítéka, hogy a falu házai a mai templom körül helyezkedtek el. A XIII. század végén az addig királyi udvarbirtokot a zirci apátság kapja meg. A zirci apátság hosszantartó birtoklása a XVI. századig töretlen. Azonban a török hódoltság idején a „földesúr” távolléte a XVI-XVII. század fordulóján megkönnyítette a reformáció terjedését, Sóly esetén is.

A templom első írásos említése 1009-re keltezhető. A mai templom, leszámítva tornyát, minden részletében XII. századi. A keletelt, egyenes szentélyzáródású, egyhajós, nyugati oromfalas templom románkori szentélyét dongaboltozat, míg hajóját síkfödém fedte.

A reformáció elterjedésével, a középkori templomot a kornak megfelelő stílusban átalakítják, 1724-1730 között.

A hajó és a szentély fölött festett famennyezet készül, a hajóban pedig festett, feliratmezős karzatot helyeznek el. A románkori nyílásokat befalazzák, helyükben újat nyitnak, melyet késő reneszánsz, virágdíszes kerettel öveznek a szentélyben.

A XIX. században az addigi nyugati oromzaton nyugvó kis fatornyot villámcsapás éri, ekkor határozzák el a nyugati homlokzat elé húzott kőtorony építését . Az építést az 1897-ben nyíló Múzeumnak eladott karzat és famennyezet árából valósították meg.

A fenti „berendezési tárgyak” az Iparművészeti Múzeum törzsanyagát adják, valamikor az állandó kiállításon még látható volt.

A templom általános leírása

Sóly község a Séd patak nyugati oldalán fekszik. A templom a falu közepén a részben feltöltődött malomároktól cca. 20 m-re fekszik.

A románkori egyenes szentélyzáródású templomot a XVIII. században a reformáció idején átalakították, majd a XIX. században nyugati romfala előtt templomtoronnyal bővítették.

A XX. században két felújítás történt. Az 1983-as felújítással nyerte el a mai külsejét, a déli homlokzaton részben bemutatott XII. századi déli kapuval és a hajóablakokkal. A kialakított „templomkert” déli határoló falát a valamikori plébániaépület megmaradt falazata alkotja, míg a nyugati és északi kerítés újonnan épített.

A templom jelenlegi műszaki állapota

A 80-as években megkezdett templomfelújítás napjainkig nem zárult le véglegesen. A több mint 20 év alatt, a megváltozott talajviszonyok (terület feltöltése) következtében a templom falnedvesedése jelentős mértékben megnövekedett. A belső térben egyes helyeken algásodás és sókivirágzás figyelhető meg.

A tetőszerkezet és héjazat teljesen elavult, a hajó és a szentély fölött. Ennek helyreállítására (a torony kivételével) az elmúlt három évben került sor. Ugyanekkor kerültek elbontásra a nagy nedvességfelszívó képességű, törtkő falazatú támpillérek. A vízelvezetés megoldására már nem kerülhetett sor.

Megtörtént a templom szondázó jellegű régészeti, restaurátor-, és falkutatása.

A kutatóárokhoz a meglévő burkolat egésze elbontásra került.

A templomfelújítás leírása

· A templom vízelvezetését véglegesen meg kell oldani, mivel a tető és a felszíni vizek a templom környezetében szikkadnak el. Így a falnedvesedés nem szüntethető meg a folyamatos vízutánpótlás miatt. A tető csapadékvizeit zárt rendszerbe kötjük be, melyet a közeli malomárokba vezetünk be, a mederburkolás kialakítása után.

· A szondázó jellegű régészeti kutatás befejeztével a templom végleges burkolatának kialakítása, a torony és a templomtérben.

· A szondázó jellegű restaurátor kutatás befejeztével a déli kapu kőkeret mögötti befalazás kibontása, a kőkeret helyreállítása után egyedi tervezésű tölgyfa kapu beépítése kőkeretnek, kovácsoltvas szerelvényekkel.

· A templom közvetlen környezetében a durva tereprendezés elvégzése a felszíni vizek elvezetésére.

Ütemezés

· Vízelvezetés

· Durva tereprendezés

· Templombelső téglaburkolat kialakítása

· Déli kapu kibontása, új nyílászáró elhelyezése

Budapest, 2008. január hó

Máté Zsuzsanna

vezető tervező

É1-01-1510