Sóly Turisztikai Elemzése

Fejlesztésének Irányelvei

Készítette:

Kelemen Viktória

irodavezető

2006. március 21.

A tanulmány elkészítésekor olyan tervezési módszertant kell követni, mely rögzíti Sóly község turisztikai fejlesztésének alapelveit, céljait, prioritásait és összhangban van a fenntartható szemlélettel. Munkámat a Veszprám Megyei Turisztikai koncepcióval összhangban, annak elemeit felhasználva készítettem el.

A fenntartható szemlélet a turizmusban azt jelenti, hogy a jelenlegi attrakciók bemutatása kielégíti a turisták elvárásait, miközben megőrzi a jövő generációk számára az erőforrásokat, és a látogatóknál a meglátogatott terület iránt pozitív attitűdöt ér el. Központi eleme a turizmust fogadó terület attrakcióinak és környezeti (természeti, társadalmi, kulturális) erőforrásainak védelme, valamint a fogadóterület gazdasági fejlődésének elősegítése és a helyi lakosok életminőségének javítása. A fenntartható szemlélet környezettudatos viselkedésre ösztönzi az embereket a hétköznapokon és az utazásaik során egyaránt.

A környezeti problémák felismerésével felértékelődött az érintetlen természeti környezet és megváltozott az utazók motiváltsága. A szabadidős tevékenységek közül a testi mozgás, a társadalmi kommunikáció, az együttlét mellett külön jelentőséget kapnak az egyedi, autentikus természeti és kulturális élmények, környezeti ingerek, a rekreációs- és ismeretszerzési lehetőségek. A vidéki területek az urbánus, környezeti és társadalmi problémákkal jellemezhető hétköznapi környezet ellentétét kínálják a turistáknak. A keresleti oldal igényét a kínálati oldalon az autentikusságot, a környezettudatosságot, fenntarthatóságot integráló új (alternatív) turisztikai termékek elégítik ki: többek között az ökoturizmus, kalandturizmus, rurális turizmus, örökség-turizmus. A fenntartható szemlélet a turizmusban akkor érvényesül, ha az alábbi alapelvek megvalósulnak:

I.1.1 Természeti, társadalmi és kulturális erőforrások megőrzése

A fenntartható turizmus ösztönzi a turizmus természeti-, épített-, kulturális- és társadalmi környezetre kifejtett hatásainak megismerését, és az erőforrások sérülékenységének bemutatásán keresztül, azok megőrzésére, védelmére hívja fel a figyelmet.

I.1.2 A túlhasználat és a pazarlás megszüntetése

A fenntartható turizmus célja, hogy ne használja feleslegesen a rendelkezésre álló erőforrásokat. Cél a nem megújuló erőforrások használatának minimálisan szükséges szintre szorítása a pazarlás megszüntetésével, illetve a megújuló erőforrások esetében csak a megújuló-képességet nem veszélyeztető mértékű használat engedélyezése.

I.1.3 Sokféleség fenntartása

A turizmus központi eleme az élmény, melyet a megszokottól eltérő, új tapasztalatok biztosítanak, ezért a sokféleség megőrzése a turizmus esetében a turisztikai kínálat fenntartásának az alapja. A sokféleség megőrzése mind a biológiai sokféleségre, mind a kulturális sokféleségre kiterjed.

I.1.4 A turizmus integrálása a hosszú távú tervezésbe

A turizmus tervezésének részét kell képeznie a régió, a terület fenntartható fejlesztési stratégiájának, fejlesztésének és működtetésének. A turizmus hosszú távú tervezésbe történő integrálásával lehet biztosítani a negatív hatások kizárását és a pozitív hatások megvalósítását és felerősítését.

I.1.5 Helyi gazdaság támogatása

A fenntartható turizmus optimális esetben a helyi lakosok számára maximális gazdasági előnyöket biztosít: munkalehetőséget nyújt, piacot teremt a helyi termékek értékesítésére, a helyi bevételek növekedése forrást teremt közösségi beruházásokhoz, programokhoz, valamint ösztönzi a helyi közösségi infrastruktúra fejlesztését. A turizmust kiszolgáló infrastruktúra egy részét (pl. a szabadidős létesítmények, közlekedés) nemcsak a turisták használhatják, hanem a helyi lakosok számára is hozzáférhetőek, ily módon a fogadóközösség életminőségét javítja. A helyi gazdaság támogatása lehet az alapja a helyi társadalmi és kulturális értékek megőrzésének.

I.1.6 Helyi közösség bevonása

A fenntartható turizmus fejlesztésekor be kell vonni a fejlesztendő terület társadalmának minden szegmensét a döntéshozatalba, így biztosítva a különböző érdekek, érdekcsoportok integrálását a projektben. A helyi közösség bevonása különböző szinteken történhet: szerepet kaphatnak, véleményt formálhatnak a döntéshozatalban, a kivitelezésben és a működtetésben egyaránt. A helyi közösség szerepvállalását ösztönözni kell ahhoz, hogy felelősek és motiváltak legyenek, valamint felkészüljenek a turisztikai fejlesztés okozta kényelmetlenségekre.

I.1.7 Véleményformálók és a lakosság tájékoztatása

A helyi közösség bevonásának alapja a folyamatos informálás, mivel csak megfelelő információk birtokában várható el felelős döntés a saját terület jövőjéről. Meg kell teremteni azokat a fórumokat, ahol adott a lehetőség a fejlesztések bemutatására és a lakosság véleményének megismerésére, valamint az esetleges konfliktushelyzetek kezelésére.

I.1.8 Személyzet képzése

A turisztikai szolgáltatások minőségi színvonalának kialakításához, megtartásához elengedhetetlen a turizmusban dolgozók és a turistákkal kapcsolatba kerülők folyamatos képzése. A szakképzési lehetőségek elősegíthetik a társadalmi hierarchiából való kitörést. A képzett helyi lakosok az értékek, erőforrások megismertetését és a turistákkal a fenntartható turizmus fejlesztésének alapértékeinek elfogadtatását is elősegíthetik. Mindemellett a helyi lakosok képzése teremti meg az egyik legfontosabb lehetőséget arra, hogy a turizmusból származó bevételek a helyi közösségnél maradjanak.

I.1.9 Felelősségteljes turizmusmarketing

A turizmus marketing alapvető fontosságú abban, hogy alaposan tájékoztatja a turistákat a terület értékeiről, lehetőségeiről, valamint felhívja a figyelmet a helyi szokások betartására. A felelősségteljes marketing a területre kialakított etikai kódexekkel, irányelvekkel környezettudatos viselkedésre ösztönöz. A marketing felelősségteljessége abban is megnyilvánul, hogy a piacon nem akkora súllyal jelenít meg olyan attrakciókat, erőforrásokat, melyek sérülékenyek és így nagyobb látogatószámot nem bírnak el.

I.1.10 Folyamatos kutatás és monitoring

A fenntartható turizmus fontos kritériuma, hogy a területért felelősök, tervezők a turizmus hatásait folyamatosan figyelemmel kísérjék, mérjék, valamint a negatív hatások mérésére alkalmas, megbízható módszerek kialakításán dolgozzanak. A megfelelő mérési eszközök biztosíthatják azokat az információkat, melyek segítségével a káros hatások és folyamatok kiszűrhetőek, megfordíthatóak.

A turizmus megfelelő tervezés és menedzsment esetén a területfejlesztés egyik fontos eszköze lehet, mely számos gazdasági és társadalmi előnnyel jár:

• Más módon nem hasznosítható erőforrások kiaknázását teszi lehetővé (pl. hagyományos gazdálkodási módok).
• A helyi termékek számára piacot teremt (a turisták által támasztott kereslet révén),
• Hozzájárul a helyi értékek revitalizációjához (pl. helyi tájnyelv, gasztronómia, a tradicionális anyagi kultúra elemei).
• Különböző üzemméretek mellett is gazdaságos működést tesz lehetővé (családi gazdaságok keretein belül is megvalósítható)
• A vidéki társadalom számára megélhetést és így a helyben maradást biztosíthatja.

A turizmusnak, mint térségfejlesztő erőnek a hasznosítása mindazonáltal a fenntartható turizmus elveinek való megfelelést, azok következetes alkalmazását feltételezi. Csak így biztosítható ugyanis, hogy a fejlesztés révén megoldott problémák helyett/mellett nem jelennek meg magának a fejlesztésnek a következményeként újabb, környezeti-ökológiai és társadalmi-kulturális problémák.

II. Helyzetfelmérés

II.1 Sóly földrajzi adottságai

Sóly földrajzi koordinátái: é. sz. 47°12’ és k. h. 18°02’. Sóly kis község Veszprém megye keleti részén, a 8-as számú főút mellett, Veszprém és Várpalota között félúton. A Balaton-felvidék keleti felének egyik fennsíkján – a Vilonyai-fennsíkon – járunk. Északra – nem is olyan messze, mintegy 10 km távolságban – az Északi-Bakony lankái magasodnak. Dél felé, 8 km-en belül elérjük a Balaton északkeleti sarkát, a Fűzfői-öblöt. Ha körbenézünk a település feletti magaslatról, két meghatározó tájképi elemet látunk: egyrészt körülöttünk dolomitból felépült dombokat, másrészt alattunk a völgyben a Séd-patak ártéri síkságát. A falu e két különböző terület találkozásánál épült: egyik része a sziklára települt, míg másik fele a Séd egykor árvízjárta síkján helyezkedik el.

A terület felszínfejlődése – mint a Bakony-vidék része – hosszú földtörténeti múltra tekint vissza. Fő alkotókőzetei (Megyehegyi Dolomit, Fődolomit, Veszprémi Márga, Dachsteini Mészkő) a földtörténeti Középidő, Középső és Felső Triász időszakában keletkeztek. A Kréta időszak közepén bekövetkező hegységképződés során alakult ki a középhegység szinklinálisos szerkezete, melyet a terület többszöri kiemelkedése követett. E szárazföldi lepusztulási periódusok során alakult ki a kúpkarsztos tönkfelszín, melynek maradványai a hegység mai sasbérceinek és fennsíkjainak lapos tetői. Az Újidő Harmadidőszakának végén – a Pliocénban – és a Negyedidőszak elején – a Pleisztocénban – végbemenő gyors emelkedés és markáns éghajlatváltozások következtében a középhegység domborzata jelentősen átformálódott. A terület 200-300 m-t emelkedett, felgyorsult a tönkös sasbércek fedőtakarójának letarolása, és az így fedetlenné vált mészkő- és dolomitfelszíneken megindult a karsztosodás. A csapadékosabb időszakokban formálódtak ki a hegység mély szurdokvölgyei és a hegységelőterek sekélyebb, szélesebb eróziós völgyei, valamint hordalék- és törmelékkúpjai. A hatékonyabbá váló fagy okozta aprózódás során jöttek létre a periglaciális formák (pl.: dolomit kőbörcök és tornyok, kőtörmeléklejtők).

A dolomiton igen vékony talajréteg alakult ki, rendzina, illetve köves, sziklás váztalaj formájában. Utóbbira jellemző, hogy a kőzet mállása, aprózódása még nem haladt oly mértékben előre, hogy elegendő vizet, tápanyagot tudjon szolgáltatni magasabb rendű növénytársulások számára. Itt a talajréteg általában 10 cm-nél vékonyabb és sziklás foltokkal váltakozva fordul elő. A rendzina esetében már valamelyest jobb a helyzet: a sekély termőréteg és a szelvényben megtalálható kövek ellenére, jó a vízgazdálkodása, viszonylag magas a szervesanyag-tartalma. Növénytársulásai: a dolomit sziklagyep (köves, sziklás váztalajon) és a cserszömörcés, molyhos-tölgyes bokorerdő/karsztbokorerdő (rendzinán). Mindkettőre a szárasságtűrő, fénykedvelő fajok jellemzőek. A dolomit sziklagyep fajai: csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima), lappangósás (Carex humilis), deres csenkesz (Festuca pallens), sudár rozsnok (Bromus pannonicus), korai fehér szegfű (Dianthus plumarius ssp. regis), apró nőszirom (Iris pumila). A bokorerdő főbb növényei a molyhos tölgy (Quercus pubescens), virágos kőris (Fraximus ornus), cserszömörce (Cotinus coggygria), húsos som (Cornus mas) bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), továbbá lágyszárúakban igen fajgazdag.

Sólytól északra, a Séd – Felső Pleisztocén során kialakult – áttöréses szurdokának fala meredeken emelkedik a völgy fölé. A dolomitot áttörve a patak egykor több ágra szakadva érte el a síkságot, ma (az ember természetátalakító tevékenységének köszönhetően) már csak egy mederben folyik. A Sédet galériaerdő (fehér fűz (Salix alba), fehér nyár (Populus alba), fekete nyár (Populus nigra), vadszőlő (Vitis sylvestris), felfutó komló (Humulus lupullus), hamvas szeder (Rubus caesius) kíséri. Az egykori ártérnek jellemzője a magas talajvízállású típusos réti talaj, öntés réti talaj. Ma nagyrészt szántóföldi művelés alatt áll, illetve rétként funkcionál.        

II.2 Sóly turisztikai adottságai

 II.2.1 Sóly turisztikai látnivalói

A hagyomány szerint itt a Séd-völgyben zajlott le 997-ben az a történelmi jelentőségű csata, mely során István -aki akkor még fejedelem volt- legyőzte az ellene lázadó Koppányt. A győzelemmel nyílt lehetősége a magyar állam és a keresztény egyház megszervezésére. A győzelem emlékét Sólyban a védőszent Szent István vértanú tiszteletére emelt kápolna őrzi, melyet István király építtetett. A kápolna a mai református templom falai foglalják magukba. A templom egyben Magyarország legrégebbi falusi műemlék temploma. Itt írták 1002-ben vagy 1009-ben a veszprémi püspökség számára adott oklevelet, melyben István király a püspökség határait jelölte ki. Az 1997-ben megkezdett falfeltárási kutatások során falfestményeket találtak a templom legrégebbi részének a falain.

1910-ben - a növekvõ létszámú római katolikus hívõk részére a Zirci Ciszterci Apátság építtette az ún. iskolakápolnát. A kicsiny - 12 x 6 méteres alapterületű - templomot a Magyarok Nagyasszonya Szûz Mária tiszteletére szentelték fel. A templomnak csak kis huszártornya van melynek faszerkezetét nemrégen újította fel az egyházközség.

 Padányi Biró Márton veszprémi püspök - az ellenreformáció és a katolikus egyház kiemelkedõ püspöke, 1747. április 9-én Hajmáskéren  katolikus plébániát alakított, a sólyi katolikusokat filia egyházaként ide csatolta. Anno a reformátusoknak nem volt templomuk és prédikátorukkal együtt a középkori kápolnát használták, s használják mai napig. A katolikusoknak új templom építésére sokat kellett várni ami a múlt század elején valósult meg. A templomot úgy építették meg, hogy az iskolaként is szolgáljon és szolgált is 64 éven át.

1910. október 6.-án szentelte fel Vajda Ödön zirci apát és Léránt Antal kerületi esperes, Nemes Antal hajmáskéri plébános Szentes Anzelm zirci perjel, Horváth Jeromos jószágkormányzó és Bosnyák Pongrác apáti titkár segédletével. a kápolna 1974 szeptemberéig mûködött mint iskola és kápolna, ma már csak a hitélet gyakorlására szolgál.

A papírkészítés 1861-ben szűnt meg Sólyban, melynek emlékét a falutól 500 m-re Északra, a Séd partján található a papírmalom romja őrzi. A zirci apátság építtette, papírt 1790-ben kezdett termelni. Termékei közül hatvan eltérő vízjelű, típusú és alakú készítményt regisztráltak.

Híres szőlőkultúrát találunk a község déli részén, melyet még a zirci apátság hozott létre. A XIX. század közepén Fényes Elek- a híres országleíró és statisztikus – azt írta a településről: …. bora igen derék, s ha sokáig áll, a somlyóval vetélkedik. Kulturtörténeti érdekesség, hogy a nagy járvány innen indult ki, mivel bizonyíthatóan itt pusztított először a filoxéra. A település a magyar államiság ezeréves fennállása tiszteletére 1997-től minden esztendőben Szent Kard - nevet viselő fesztivált rendez a kálvária dombon, illetve a mellette elhelyezkedő szabadtéri színpadon. 

II.2.2 Sóly turisztikai attrakciói

Vonzerejük alapján megkülönböztethető az ún. elsődleges és másodlagos attrakció. Az elsődleges attrakció a megcélzott szegmensek, turisták számára kiemelt jelentőséggel bír, a helyszínre utazás fő célját adja, vagyis önmagában elegendő látnivalót, vonzerőt nyújt. Ezáltal az elsődleges attrakciók esetében a turisták átlagos tartózkodási ideje is hosszabb. Veszprém megyében elsődleges vonzerőnek jelenleg a Balaton és Veszprém kulturális örökségei tekinthetők.

A másodlagos attrakció az odalátogatók számára kisebb jelentőségű, önmagában nem kínál elegendő vonzerőt, élményt, így az utazás során csak kiegészítő programot nyújt. Mivel a másodlagos attrakciók esetében a turisták tartózkodási ideje rövidebb, így egy kialakítandó turisztikai termék esetén a megye több látnivalója is beilleszthető programba. Egy attrakció vonzereje viszonylagos: időben és célcsoportonként is változhat. Az attrakciók között különbség tehető aszerint, hogy milyen távolságból vonzza az odalátogatókat. A hatóköre alapján lehet:

Nemzetközi: a vonzerő akkor tekinthető nemzetközinek, ha a látogatók között a hazai vendégeken kívül legalább két másik ország képviselteti magát. 

Országos: az adott attrakció az ország bármely tájáról vonzza az érdeklődőket

Regionális: a megye határain túlra terjed ki a vonzáskörzete ( jelenleg Sóly is ide tartozik)

Helyi/Megyei: az attrakció jellegénél, témájánál fogva elsősorban az adott településről, közvetlen környezetéből, illetve a megye más területéről vonzza a látogatókat

A vonzerők hozzáférhetősége időben és térben is korlátozott lehet. Egy rendezvény általában egy adott időponthoz és gyakran egy adott településhez kötődik, így nem fogyasztható tartósan, csak a rendelkezésre álló időben és helyen. (pl. Szent Kard Fesztivál). Ezzel szemben egy épület, műemlék adott helyen tartósan megtekinthető. Korlátozást a nyitva tartás jelenthet, de fizikailag állandóan “jelen van” az attrakció. (pl. Árpád kori műemlék templom, Filoxéra emlékmű…)

II.2.3 Sóly turisztikai termékei

A település adottságai többféle turisztikai termék kialakítására alkalmasak, de jelenleg csak részben vagy egyáltalán nem kerülnek kiajánlásra. Ezek a következők:

1. Örökség turizmus: Alapozva a történelmi emlékhelyre és az ehhez kapcsolódó rank maradt műemlékere.

2. Aktív turizmus: természetjárás, kerékpározás, lovaglás..

3. Vallási turizmus: Az egyedi építészeti értékek mellett példaértékű a Sólyi Virtuális Református Egyházközösség hagyományápolása.

4. Rurális/falusi turizmus: A tradicionális vidéki életforma bemutatása.

5. Borturizmus és gasztronómia:  A településben rejlő ízek termékké formálása.

6. Rendezvényturizmus: Összehangolt munkával alkalmas a turisztikai szezon nyújtására, a település erre alkalmas területeinek folyamatos hasznosítására.

Sajnos, több turisztikai termék esetében Sóly adottságai (festői környezet, természeti és kulturális értékek, egyediség) jónak mondhatók, de általában infrastrukturálisan vagy szolgáltatások tekintetében jelentős fejlesztésre szorul. Problémát jelent:

·         a termékek egyes feltételeinek hiánya (pl. nincs kialakított kerékpár út,  tanösvények, ..),

·         a termékek gazdátlansága (pl. természetjárás esetében a nem vagy alig jelzett gyalog utak települési határokon kívül vezetnek, így elhanyagoltak)

·         a hosszabb tartózkodást hátráltató tényezők (pl. a területről teljesen hiányoznak a kereskedelmi szálláshelyek, csak a falusi portákon van kiadó  szoba, mely változó színvonalú)

·         alacsony turisztikai szolgáltatások (pl. jelentős vendégszámot vonzó rendezvények hiánya, megfelelő vendéglátás hiánya a falun belül)

·         turisztikai infrastruktúra fejlesztése (például hiányzik az egységes táblarendszer, hiányoznak  a tematikus információs térképek )

·         nem megfelelő a települési információ szolgáltatás ) pl. elavult és gazdátlan a települési honlap, nincs turisztikai kiadvány még kisrégiós szinten sem,  hiányzik vagy kevéssé fejlett a szolgáltatások működtetéséhez szükséges vállalkozói-szolgáltatói bázis..)

II.2.4 Motiváció és jövedelem

Veszprém megyébe látogatók motivációjáról és jövedelmi helyzetéről nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok, így információ hiányában elsősorban a terület érintettjeivel készített interjúkra és tapasztalatokra lehet támaszkodni. Másodlagos statisztikák, adatok elsősorban a Balaton Régióra vonatkoznak. Gondot jelent, hogy a balatoni adatokból nem lehet általánosítani sem, mert a Balatoni Régión kívüli területek teljesen eltérő adottságokkal és vonzerővel rendelkeznek, így az azokat felkereső látogatók motivációja is eltér a vízparti látogatóktól.

A tapasztalatok alapján elmondható, hogy Veszprém megye kereslete két csoportra bontható: a vízparti területeken a szabadidős, nyaraló turisták a dominánsak, míg a Balatontól távolabbi területeken a rövid tartózkodással járó átutazó- és kirándulóforgalom.

A Balaton partjánál nyaralók esetében a fő motiváció a kikapcsolódás, regenerálódás, fürdőzés, családi együttlét, míg a kiránduló forgalom esetében a természeti- (pl. Bakony) és kulturális (pl. Veszprém, népi mesterségek) értékek megtekintése, a nyugodt környezet (pl. a Séd völgye) és a nyaraló program színesítése (pl. rendezvényeken való részvétel) áll.

A motivációból következik, hogy a látogatók költése a nem Balaton-parti területek esetében alacsony, mely egyfelől a rövid tartózkodási időnek köszönhető, másfelől pedig a megvásárolható turisztikai szolgáltatások (pl. melegkonyhás vendéglátóhelyek, ajándéktárgyak) hiányának.

Legnagyobb hiányosság, hogy a megye Balaton parton kívüli területei nem jelennek meg szervezett formában, megtekintésük esetleges, kiegészítő attrakcióként szerepel főleg kedvezőtlen időjárás esetén.

II. 3 Sóly gazdasági helyzete

 Az országos helyzethez hasonlóan a 90-es évek második felében Veszprém megyében is az egyéni vállalkozások számának általános csökkenése volt jellemző. Ebben döntően az játszott szerepet, hogy a 90-es évek elején létrejött egyéni vállalkozások jelentős része a korábbi munkahely megszűnése után létrehozott kényszervállalkozás volt – megfelelő tőkeháttér, piaci és vállalkozási ismeretek nélkül. Ezek közül néhánynak sikerült a megerősödés, melyek jellemzően társas vállalkozásként folytatták tevékenységüket. Az egyéni vállalkozások megszűnése azonban a legtöbb esetben arra vezethető vissza, hogy a mind inkább koncentrálódó gazdaságban egyrészt az adminisztratív szabályozás, másrészt pedig a piaci és minőségi követelmények is a nagyobb vállalkozásoknak kedveztek-kedveznek. Nem szabad ugyanakkor arról sem megfeledkezni, hogy a gazdasági helyzet javulása, a munkahelyek számának bővülése számos kényszervállalkozó előtt nyitotta meg az utat “vissza” a munkaerőpiac felé, ők tehát ismét képessé váltak alkalmazottként munkát vállalni. Az egyéni vállalkozások megszűnésével ellentétben, a korlátolt felelősségű társaságok száma a megyében, illetve Sólyban jellemzően növekedett. Ez a társasági forma mind működési szabályainál, mind a törvényben előírt tőkeerejénél fogva stabilabb működést feltételez. A kft-k számának növekedése így egy-egy település, térség erősödő gazdaságára utal. A helyi vállalkozások tevékenységi köre legjellemzően a mezőgazdaság és az építőipar. A településen igen alacsony a regisztrált munkanélküliek száma ez köszönhető  megyeszékhely közelségének, illetve és a falu alacson lélekszámával magyarázható.

 Kevesebb figyelem fordul ma még a turizmus és a mezőgazdaság lehetséges kapcsolata felé. Bíztató ugyanakkor, hogy a jövőben többen is gondolnak a területen biogazdálkodásra, mely környezetbarát és egészséges termelési mód, s emellett alternatív jövedelemforrást, a turizmusban pedig sajátos attrakció-típus.

 Kialakulóban lévő agro-turizmus formák a területen:

• borászat és a borturizmus
• a biogazdálkodás vendégfogadással kiegészítve
• a felszín feletti és a a felszín alatti természeti adottságok turisztikai célú hasznosítása

II. 4 Sóly társadalmi helyzete

 A gazdasági helyzet meghatározza a helyi társadalom felemelkedési esélyeit vagy lecsúszását, egy-egy település fejlődését is. Az egyes települések, térségek vitalitását első lépésben az állandó lakosok számának változásával jellemezzük. Az állandó lakosság létszámának változása két tényezőtől függ:

• a születések és a halálozások arányától,
• valamint a vándorlási különbözettől, vagyis a településre költözők és az onnan elköltözők számának egyenlegétől.

Sóly mutatószámai minden téren kedvezők e témakörben:

A helyiek aránya optimális megoszlású, harmadrészt 18 év alatti, harmadrészt 18 és 50 év közötti, illetve harmadrész 50 év feletti lakos, illetve nem jellemző az elvándorlás, így a településre költözők és az onnan elköltözők egyenlege évek óta pozitív.

A 8-as út mentén az egyes települések népességváltozása kiegyenlíti egymást. Jól megfigyelhető ugyanakkor a veszprémi agglomeráció kialakulása, vagyis a más hazai városokban is jellemző kiköltözés. Ennek egyik oka a megyeszékhely magas ingatlanáraiban keresendő, másik oka viszont az, hogy a környező települések mind magasabb, városiasabb életszínvonalat kínálnak. Ez a trend a közlekedési lehetőségek javulásával a jövőben egy második, a jelenleginél bővebb gyűrű kialakulását fogja eredményezni. Áttételes hatása a célterületeken a helyi lakosság átalakulása, a helyi kultúra változása. 

II. 5 Közlekedési viszonyok, fejlesztések

• Sóly tekintetében a turizmus szempontjából a meghatározó a közúthálózat. Legfontosabb eleme a kelet-nyugat irányú összeköttetést biztosító 8-as út, mely Ausztria és Délnyugat Európa, illetve Budapest és Kelet-Magyarország küldő területei felől teszi elérhetővé a települést.

A légiközlekedés szerepe, jelentősége jelenleg a megye turizmusában elhanyagolható. A Veszprém-Szentkirályszabadja reptér lehetséges fejlesztése a jövőben megváltoztathatja ezt a helyzetet.

• A Veszprém-Szentkirályszabadja kettős hasznosítású repülőtér polgári hasznosítása közvetlenül a Balaton keleti medencéjének valamint tágabban egész Veszprém megyének a megközelíthetőségét javítaná, bekapcsolná a megyét a nemzetközi utasforgalomba. A 8-as főközlekedési út autóúttá fejlesztése a repülőteret az Európa szerte dinamikusan fejlődő alacsony költségű (“fapados”, vagy low-cost) légitársaságok alternatív célpontjává is emelheti.

Amennyiben ez a fejlesztés megvalósul, a megye településeinek is meg kell vizsgálnia az kínálkozó lehetőségek kiaknázásnak módját.

 III. Alkalmazott elemzési model: SWOT analízis

Az előrelátó, körültekintő tervezéshez elengedhetetlen, hogy egy vállalat vagy jelen esetben Önkormányzat vezetése felmérje a cége / települése reális lehetőségeit. Több olyan elemzési módszert is létezik, amely ezt a célt szolgálja. Az egyik ilyen a SWOT-analízis. A módszer elnevezése tulajdonképpen egy angol nyelvű rövidítést takar, a SWOT-analízis lényege, hogy táblázatba szedve sorakoztatja fel a település vagy régió  erős és gyenge pontjait, valamint azt, hogy milyen erőforrásokat képes mozgósítani, tehát mik a lehetőségei, és milyen veszélyekre számíthat. A fenti kifejezések angol megfelelői: strengths, weaknesses, opportunities és threats, melynek kezdőbetűi adják a SWOT kifejezést.

Ezen turisztikai elemzés elkészítésének célja Sóly, illetve a Séd völgy, mint turisztikai desztináció fejlesztési lehetőségeinek meghatározása, valamint a térség turizmussal kapcsolatos eddigi tevékenységének értékelése. A turizmus fejlesztése a turisták igényeiből indul ki, azt vizsgálja, hogy milyen turisztikai élmények átélése érdekében vásárol(hat)ják a turisták egy adott területen létező vagy kialakítható turisztikai termékeket. Az élménykínálat tervezése alapján a turisztikai termékké szervezett attrakciók és szolgáltatások fejlesztésének konkrét módjára kell javaslatot adni.

A turizmus fejlesztése részben helyi erőforrások felhasználására, részben pedig külső befektetésekre építve képzelhető el. A hatékonyság és az egyediség érdekében a helyi, de a turizmus piacán esetleg nem hasznosuló értékek hasznosítására kell helyezni a hangsúlyt, külső befektetések elsősorban a szolgáltatások terén szükségesek.  A turizmus fejlesztésének pozitív hatásai akkor érhetők el, ha a fogadóterületek lakói minél nagyobb számban kapcsolódnak be abba. Ennek érdekében a helyi lakosság képzésére, a sikeres vállalkozási és munkaerőpiaci lehetőségek bemutatására, valamint a helyi civil szervezetek bevonására különösen nagy hangsúlyt kell helyezni. A turisztikai kínálat akkor szervezhető versenyképes termékké, ha a szükséges kínálati elemek közel azonos színvonalon és mennyiségben állnak rendelkezésre.

Rendkívül fontos a káros környezetei és társadalmi folyamatok megelőzése bvagy visszaszorítása, ezért javasolt a fenntartható turizmus megteremtése, mely nem indít el káros környezeti folyamatokat. Ennek érdekében egyrészt vizsgálni kell a tervezett fejlesztések környezeti hatásait, másrészt pedig a fejlesztési alternatívák kialakítása során az érintett területek környezeti, társadalmi és gazdasági problémáira is megoldást kell keresni.

Véleményem szerint, Sólyban a turizmusért és a település jövőéért tenni akarókat összefogás és a közös cél vezeti, viszont a forráshiány erősen korlátozza a teendők gyakorlati megvalósítását. A jelenleg még csak papíron, vagy a fejekben lévő tervek alapján megfelelő anyagi és szakmai támogatás hatására Sólyból vonzó turisztikai célpont válhat a helyiek és az egyre nagyobb számban ide érkezők közös megelégedésére.